Hajó Magazin

Weymouth and Portland. Így hívják azt a várost, amely ugyan kettô, és egymástól nyolc kilométer távolságban, a weymouth-i öböl északi és déli felén terül el. Ráadásul Portland egy sziget, amelyet csak egy gát köt össze a szárazfölddel, az öböl túlsó felét pedig kôszórással zárták le.

Egy olimpiai fejezet lezárult. Véget értek a versenyek, kiosztották az érmeket, ki-ki vérmérséklete szerint ünnepelt, míg mások éppen szomorkodtak. Ideje levonni a tanulságokat, hogy el lehessen kezdeni a munkát. Ugyanis elkezdôdött a következô olimpiai ciklus. Új leosztás következik! Hölgyeim és uraim! Tegyék meg tétjeiket!

Az olimpia legkisebb mezônye versenyzett a nôi Match Race osztályban. Érthetôen, hiszen itt le kell bonyolítani egy hosszú alapszakaszt, mire hozzákezdhetnek a kieséses, többfutamos párviadalokhoz. Hat versenynapon át tartottak a körmérkôzések, a Round Robin küzdelmei, amikor mindenki mindenkivel megmérkôzött egyszer.
Születtek meglepetések több osztályban is, ám a papírforma itt, az Elliott 6m versenyeken borult fel a legmarkánsabban.

Az olimpia papírforma szerint legsimábbnak ígérkezô versenye, amely aztán rengeteg izgalmat hozott. Ahol sokan drukkolhattak az esélytelenebbnek, aki az utolsó pillanatig gyôzelmi reményeket táplálhatott.
A versenyek elôtt mindenki Ben Ainslie sima negyedik olimpiai bajnoki címének megszületését várta. Ainslie egy világbajnoki címet hozó Match Race kitérô, illetve az America’s Cup karrierjét építô évek után 2011 tavaszán tért vissza a Finnbe. Elsô világkupa versenyén még »csak« második lett, de azután sorra nyerte a nagy versenyeket. Olykor megalázó módon elpáholva ellenfeleit. Igazi ellenfélnek számára csak saját honfitársai, Edward Wright, és különösen Giles Scott bizonyultak, akik értelemszerûen nem lehettek itt az olimpián.
Ha Ben megnyeri a versenyt, akkor csatlakozik az eddig egyedülállóan négyszeres olimpiai bajnok Paul Elvstrømhöz, sôt, plusz egy ezüstérme révén eredményességben meg is elôzi a dán legendát.

A Star Rióban már nem lesz olimpiai osztály. Valóban nagyon régi tervezésû, a mai vitorlás világban – akármennyit modernizálták is – elavult típusnak tekinthetô. Csakhogy… Ezzel eltûnik az olimpia utolsó tôkesúlyos osztálya. Márpedig a vitorlázás nem csak jollékból áll! Legutóbb a katamaránt hagyták ki egy idôre az olimpiákról, most a tôkesúlyost.
A Star kiszállásával csökken a lassabb, ám éppen ezért taktikusabb hajótípusok jelenléte. Ami a vitorlázás világának a szkiffek, a száguldó típusok mellett egy másik, igen fontos része. Illetve eltûnik az az utolsó osztály, amelyben idôsebb, nagy tapasztalatú, más osztályokban nagy gyôzelmeket produkáló vitorlázók is indulhattak az olimpián. A Star mezôny éppen ezért sûrû. A rajtlistát böngészve más olimpiai osztályok volt világ- és olimpiai bajnokainak neveivel találkozhatunk, akik Starba átülve töretlenül folytatták olimpiai vitorlás karrierjüket. És akikért egyébként a profi nagyhajós világban kapkodnak a csapatok, amikor kormányost keresnek.
Nézzük ki volt itt az esélyes? Bárki. Persze akármilyen nagy nevek sorakoztak is fel Weymouth vizein az osztály elsô futamának rajtjához, az esélyesek között is akadtak még esélyesebbek. Akik aztán domináltak is a versenyen.

Az olimpia legnagyobb létszámú mezônye itt versenyzett. Feltehetôen a legerôsebb is. Leglátványosabban Laserben igazolódik a sokak által hangoztatott vélemény, miszerint a vitorlázásban eddig kevésbé sikeres vagy éppen sosem látott nemzetek versenyzôi révén a nemzetközi mezôny rohamléptekben fejlôdik. Itt, az olimpián Laser Standard osztályban a legjobb tíz között végzett a ciprusi, uruguay-i és a guatemalai versenyzô, tizenötödik lett a szingapúri.
Egyre mobilabbak vagyunk, a világ egyre kisebb. Ma már egy ambiciózus vitorlázó megfelelô anyagi háttérrel akkor is felnôhet a világ élmezônyéhez, ha otthon nincsenek ellenfelei. Bejárhatja a világot, és a versenyeken való részvétel mellett, megtalálhatja a módját, hogy a legjobb ellenfelekkel, a leghozzáértôbb szakemberek segítségével készüljön.
Az elmúlt években Berecz Zsombor is elindult ezen az úton. Erôsebb anyagi háttérrel jobban haladhatna, de legalább elindult. Fejlôdött is rengeteget, a mezôny átlagánál gyorsabban, és ennek tanúbizonyságát adta az olimpián is.

Az olimpia összes osztálya közül ez volt az, amelyben biztos esélyest mondani a versenyek elôtt teljes felelôtlenség lett volna. Aztán két napig úgy nézett ki, hogy itt születik a legnagyobb meglepetés. Majd helyreállt a világ rendje, és az Éremfutamra olyan tolongás lett az élen, mintha a versenyzôk mindannyian átolvasták volna a verseny elôtti elemzéseket. Befejezésül pedig az egészet újra lejátszották, egy órában, egyetlen pörgôs Medal Race-be sûrítve szinte pontosan ugyanazt, mint amit tíz futamban elôtte bemutattak. Az olimpiai bajnok a sok-sok esélyes közül az lett, aki az Éremfutamba zanzásított újrajátszáson a lelki béklyókat levetve elegánsan kiteljesítette addig játszott szerepét.

A 49er osztály mindig is kicsit más volt, mint a többi. Most nem a sajátos szkiff vitorlázási stílusról beszélek, hanem az esetenként eltérô szabályokról és lebonyolításról. Szóval nekik 15 + 1 futamra írták ki az olimpiai versenyt. Ahhoz, hogy ezt a futamszámot teljesítsék, adott esetben egy nap hármat is rendezhetnek, igaz, ezek a futamok rövidebbek a többi osztályban megszokottnál, általában harmincpercesek.
Az olimpia a legnagyobb vitorlázók, a legjobb versenyzôk erôpróbája. Itt csak az diadalmaskodhat, aki – többek között – tökéletesen ismeri és kezeli a hajóját. Ehhez rengeteg gyakorlás, edzés, verseny és mindehhez idô szükséges. Éveken át kell készülni, mert azt teszik az ellenfelek is. Ezen a szinten pusztán tehetséggel nem lehet érvényesülni.
Aztán ha valaki a tehetsége mellé befektetett rengeteg munka révén már kiemelkedett, éveken át dominált a nemzetközi mezônyben, akkor lehetséges kitérôket tenni, lazítani egy kicsit. Persze nem hanyatt fekve egy üdülôben, hanem más hajóosztályban, más típussal vitorlázva. Az igazán nagyok ezután is képesek visszatérni régi olimpiai osztályukba és újra nyerni.
De mindennek van határa.

Az RS-X férfi mezôny olimpiai versenyei az aranyéremért folytatott küzdelmet tekintve az összes osztállyal összehasonlítva a leginább egyoldalú volt.
Errôl a holland Dorian Van Rijsselberge tehetett. Három elsô hellyel kezdett, mire becsúszott neki egy harmadik is. Késôbb ez lehetett volna a kiesô futama, mivel ezután a sormintaszerû 1., 2., 1., 2. helyezésekkel szórakoztatta magát. A tizedik futamon – hiszen a sormintában egy elsô hely következett – az élen vitorlázott, amikor feltehetôen utánaszámolt a helyzetének, és kiállt. Ugyanis olyan fölénnyel vezetett az olimpiai pontversenyben, hogy nem csak az Éremfutamon nem kellett rajthoz állnia, de már ezen a tizediken sem volt értelme a fáradozásnak.
Szépen hazament, és így is maradt 22 pontnyi – behozhatatlan – elônye az augusztus 7-i Medal Race-re.

Eredetileg nôi szörfben 28 helyre törekedve versenyeztek a lányok a kvalifikációs világbajnokságokon. Feltehetôen két, indulási joggal bíró nemzet is visszaléphetett, és az így felszabadult két olimpiai hellyel növelték meg a nôi Laser Radial mezônyt.
Ez még így is 26 indulót jelentett volna, ami azonban csak 25 lett, mert a listán szereplô portugál szörfös lány egyetlen futamon sem állt rajthoz.
Detre Dia is – Berecz Zsomborhoz hasonlóan – a második olimpiáján versenyzett. Alapvetô különbség kettejük között, hogy talán ez egyben az utolsó lehetôsége lehetett, hiszen a szörf osztályokat az ISAF közgyûlése a kite-ra cserélte. Van még arra esély, hogy ôszszel ezt a döntést felülbírálják, ám jelenleg úgy fest, hogy a szörfösök elôtt bezárulnak a játékok kapui.

Két meglepetés jutott az augusztus 2-án elrajtolt férfi 470-es versenyek elsô futamaira.
1. Az esélyesnek a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetô osztrákok, Matthias Schmid és Florian Reichsteaedter megnyerték az elsô futamot, és a következôn is célba értek negyedikként!
2. A világbajnok ausztrálok, Mathew Belcher és Malcolm Page az elsô napon olykor alárendelt szerepet játszva, többek között kiesô futamot is gyártva oszlatták a róluk kialakult legyôzhetetlen képet.
A komoly meglepetések ebben a hajóosztályban ezzel véget is értek.

A tavaszi barcelonai világbajnokság megmutatta, hogy mennyire nincs határozott papírforma a nôi 470-es mezônyben. A Perthben decemberben világbajnoki címet szerzett spanyol Tara Pacheco – Berta Betanzos kettôs csak a 17.(!) helyen végzett. A bronzérmes új-zélandiak ott hetedikek lettek.
Jó elôjel volt az olimpiai házigazda briteknek, Hannah Millsnek és Saskia Clarknak, hogy Barcelonában világbajnokok lettek. Esélyeseknek pedig még ott volt a francia Camille Lecointre és Mathilde Geron, illetve a holland Westerhof–Berkhout kettôs, akik pontazonossággal fejezték be a vébét a második-harmadik helyen.
Vagyis a nôi 470-es mezônyben többen is alappal álmodhattak olimpiai bajnoki címrôl.

Az ausztriai Breitenbrunn adott otthont augusztus 11–18. között a Laser 4.7 hajóosztály Európa-bajnokságának, ahol Vadnai Jonatán, bátyja nyomdokaiba lépve Európa-bajnoki címet szerzett. U16 korosztályos bajnokként térhetett haza Ausztriából a Laser 4.7 hajóosztály kontinens viadaláról.

Az MVM Laser Flottabajnokság egy kicsit a régi világ hangulatát hozta vissza. Minden korosztály egy pályán versenyzett. Jó példa ez a fiataloknak, az idôsebbek pedig láthatják, hogy oda kell figyelniük a következô generációra. És persze jók a futamok után együtt töltött délutánok, esték, a közös vacsorák és beszélgetések is.

2012. július 30. és augusztus 3. között immár második alkalommal rendezte a Balatonfüredi Yacht Club az Utánpótlás Országos Bajnokságot, amelyet a tavalyihoz hasonlóan ismét az OTP Bank támogatott. Nyolc nemzet – Csehország, Dánia, Franciaország, Görögország, Magyarország, Oroszország, Szingapúr és Szlovénia – 185 (ebbôl 160 magyar és 25 külföldi) versenyzôje állt rajthoz Laser 4.7, Laser Radial, Optimist és Cadet hajóosztályban.

Az ôsz beköszöntével újra elérkezik a kirándulások, túrázások ideje, de érdemes kihasználni a még kellemes, langyos szelet is egy balatoni vagy éppen adriai vitorlázás alkalmával. Ez az évszak a kulturális programok legaktívabb idôszaka is egyben. Újra kinyitnak a galériák, a múzeumok ismét megtelnek látogatókkal és a színpadi függönyök is felemelkednek.

A Ventilo 28-as egy One Design katamarán, mely megfelel a nemzetközi M2 katamarán osztály elôírásainak. A hajó karbon-epoxy technológiával készül. Kimondottan tavi vitorlázásra tervezték, így nem meglepô, hogy egész kis szél esetén is nagy sebességgel, könnyedén szeli a vizet.

A pénzügyi szektor kiemelkedô tagja, a Buda-Cash Brókerház Zrt. a hazai vitorlás sport újabb állandó támogatójává válik. Második évada vitorlázik a Principessa és a Gemini Sailing Team Buda-Cash támogatással. A brókerház a Balatonon nem oly’ rég megjelent katamaránok sikerében bízik, és eredmények igazolják várakozásaikat. Az idei Kékszalag versenyen hatalmas hajrával harmadik helyezettként ért célba a Principessa nevû Libera, míg az elôször indult Gemini – egy Ventilo 28 katamarán – hatodikként futott be a közel hatszáz rajthoz állt vitorlás közül.

Detre Diával és Berecz Zsomborral délelôtt, kellemes szélben, Varga Lajos hajójával – egy 8 m Pro – az Alkotmány Kupán vitorláztunk. Berecz Zsombor nem hazudtolta meg magát. A hajóra lépett átvette a kormányt, és végig ô irányított. Senki sem bánta, ô pedig szemmel láthatóan élvezte a dolgot. Koncentrált, figyelt mindenre, elvégre versenyen volt. Akkor is, ha ez azért nem az olimpia. Jó volt ôt hajóban közelrôl látni, végül is ezért találtam ki a dolgot. A verseny után a Kenese Marina-Portban a teraszon beszélgetünk. Természetesen Áronnak is szólt a meghívás, ô azonban igazoltan távol maradt, mert aznap Fûzfôn volt versenye. Így ôt, még aznap késô délután Fûzfôn látogattam meg.